A modern oktatás folyamatosan keresi a tanulói képzés minőségének javítását. Ahhoz, hogy a végzős hallgatók versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon, szükség van egy sor szakmai ismeret és készség mellett olyan kompetenciák kialakítására, amelyek hozzájárulnak szakmai önmegvalósításához a tanulási folyamatban.
Minden jövőbeli szakember fontos személyes tulajdonságai a kommunikáció, a kreativitás, a beszéd és gondolkodás magas kultúrája, függetlenség, szakmai orientáció.
Amikor a gondolkodás kultúrájáról beszélünk, különös figyelmet kell fordítani a kritikus gondolkodásra, nevezetesen a kritikus gondolkodás képességének kialakítására. A fejlett kritikai gondolkodás lehetővé teszi a hallgatónak és a jövőben a szakembernek a szakmai növekedést, az önmegvalósítást, a szakmai problémák megoldását és nem szabványos megközelítések megtalálását céljaik elérése érdekében.
A kritikus gondolkodás a logikai információk elemzésének képessége és a személyes-pszichológiai megközelítés, hogy a kapott eredményeket standard és nem szabványos helyzetekre, kérdésekre, problémákra alkalmazzák. A kritikus gondolkodás az a képesség, hogy új kérdéseket tehet fel, különféle érveket fejleszthet ki, és önálló, átgondolt döntéseket hozhat.
A modern felsőoktatási rendszer szempontjából kritikus gondolkodásra képes szakemberek képzése kulcsfontosságú.
A kritikus gondolkodás jelentősen kibővíti az oktatási és a jövőbeni szakmai lehetőségeket, mivel a hagyományos ismeretek, készségek és képességek kiegészülnek a szakmai tevékenység során felmerülő problémás helyzetek elemzésének, okfejtésének, megoldásának képességével.
Tanulás hogyan lehet kritikus gondolkodású esszét írni tekinthető ennek a készségnek az alapja. Az ilyen típusú írásos munka megtanulása alkalmas a kritikai gondolkodás fejlesztésére, mivel egy esszé magában foglalja az ember nézőpontjának nyilvánosságra hozatalát, a kapott információk kritikus megértését.
A képzés részeként a hallgatók különböző szerzők irodalmi szövegeit tanulmányozzák. Az egyes művek megismerése kötelező esszéírással zárul.
Az esszé magában foglalja az új megjelenés, az új olvasás és az adott probléma megértését. Az ilyen típusú írásbeli munkában a hallgató teljes mértékben bemutatja a kritikai gondolkodás, a filológiai ismeretek és a készségek kialakult készségeit.
Manapság az esszé összetételét nem korlátozzák szigorú szabályok, de ennek a szövegnek tömörnek és harmonikusnak kell lennie. Ami az esszeszerkezetet illeti, a szerző problémával kapcsolatos gondolatait rövid tézisek formájában kell bemutatni, majd érvekkel alátámasztani. Így érvek követik a tézist.
Az érvek tények, a társadalmi élet jelenségei, események, élethelyzetek és élettapasztalatok, tudományos bizonyítékok, hivatkozások a tudósok véleményére stb. Célszerű két érvet megadni minden tézis mellett, mivel egy érv nem biztos, hogy meggyőző, és három érv túlterhelheti a szöveget, ami - amint azt fentebb megjegyeztem - rövid és pontos.
Így az esszé körszerkezetet kap. A bevezető és a következtetés megírásakor a figyelem a problémára összpontosul: a bevezetőben felteszik; végezetül a szerző véleményét összegezzük. Az új információk kritikai megértése szorosan összefügg a hallgató információs és kommunikációs kultúrájának fejlesztésével.
Ezért rendkívül fontos az esszéírás tanítása. Formálja a hallgatók képességét a gondolatok egyértelmű és kompetens kifejezésére, az információk rendszerezésére és strukturálására, az ok-okozati összefüggések kiemelésére, a tézisek megfelelő érvekkel történő alátámasztására, példáik megadására, logikai következtetések levonására.
A fenti készségek mindegyike hozzájárul a kritikus gondolkodás fejlődéséhez. Ez a minőség lehetővé teszi a hallgató számára, hogy teljes mértékben kiaknázza személyes és szakmai lehetőségeit.